Gyógyul a seb

Szerintem szépen gyógyul a varrat, bár én nem értek hozzá. Most teljesen úgy néz ki, mint egy plüsscica, ami kiszakadt és meg kellett varrni:) Egész jól megtanult már a fejdíszével is bánni, de már alig várom, hogy levehessük róla. Szerintem ő is.:) Már csak 2 napot kell kibírnia.:) Most viszont aggódom egy kicsit, mert ma köhögött párszor és tegnap is tüsszögött elég sokat. Remélem nem fázott meg, az most nem hiányozna neki. A viselkedésében nincs semmi szokatlan, eszik, iszik rendesen, játszani is akarna, ha látna valamit a gallérjától, úgyhogy remélem nincs baj.

Felix ajándék esernyő

Nemrég járt le a Félix nyereményjáték beküldési határideje. A Félix alutasakos macskakaja vonalkódját lehetett beküldeni, esernyőt, cicasátrat vagy törölközőt lehetett nyerni. Én még valamikor augusztus körül küldtem be, már el is felejtkeztem róla, amikor ma csönget a postás, hogy csomagot hozott. Majdnem visszaküldtem, hogy én nem rendeltem semmit, de mondta a postás, hogy nem kell érte fizetni, mondom jól van, akkor vegyük át. Utána láttam, hogy a Félix küldte és nyertem egy esernyőt. Nagyon örültem neki, mert én még sohase nyertem semmit. Ráadásul tökre tetszik az ernyő és egész strapabírónak is néz ki.

Az alutasakos kaják közül egyébként a Félixet utálta a legjobban Santi, nagyon nem ízlett neki, csak a nyereményjáték miatt vettem, mert az ára is elég borsos, de azt azért nem gondoltam volna, hogy ennyire nem fog neki bejönni.:) Utána nem is vettem többet olyat:) Az ernyőnek azért örülök:)

Ivartalanítás

Múlt hét csütörtökön vittük ivartalaníttatni Santit. A műtét szerencsére jól sikerült, kb. háromnegyed óráig tartott. Kapott egy gallért a fejére, hogy ne tudja piszkálni a sebet és hogy ne szedje ki a varratot.
Mikor hazahoztuk még nagyon kómás volt, de már kezdett ébredezni. Ahogy letettem a földre a macskaszállítót, rögtön próbált kimászni belőle, de még nagyon nehezen ment. Mikor kimászott, megpróbált elindulni, de mindig elesett, jobbra-balra kóválygott, olyan volt, mint egy részeg. Azt sem tudta hol van szegény, mikor szóltam neki, olyan volt, mintha meg se hallotta volna, legalább 1 órán keresztül szinte meg se ismert. Csak jött-ment körbe-körbe a lakásban, én meg mászkáltam utána, mert féltem, hogy valami kárt tesz magában, hiszen azzal sem volt még tisztában, hogy mi történt vele. Amint tudatosult benne, hogy a fején gallér van, mindent elkövetett, hogy leszedje magáról, még boxolta is a hátsó lábával. A falnak mindig nekiment vele.:) Legalább 3 órán keresztül elég rosszul volt, hányt is többször, de sajnos hiába próbáltam elaltatni, nem sikerült, egyszerűen nem akarta abbahagyni a járkálást, ráadásul megpróbált felugrani a kedvenc helyeire. Az ágyra egyszer fel is mászott, ekkor a sebe elkezdett egy kicsit váladékozni, de szerencsére nem szakadt ki a varrat. Ezután jobban ügyeltem rá, hogy ne másszon fel sehova, de nem volt könnyű visszatartani. Van 2 bazi nagy hangfal a számítógépes szobában, na arra is fel akart menni, kétszer majdnem sikerült is neki, pedig csak egy percig nem figyeltem rá, mikor odanéztem már ott csüngött a hangfalon, de felmenni nem tudott teljesen. Nagyon aggódtam miatta, mert féltem, hogy kiszakítja a sebét, fogalmam sincs, hogy akkor mit csináltam volna vele, ráadásul a párom se volt itthon, így egyedül kellett megbirkóznom a felügyeletével. A sebe gondolom ekkor még nem fájt, mert akkor nem lett volna kedve ugrálni, viszont azt tudta, hogy van ott valami, mert mindenáron meg akarta nézni, csak hát a gallértól nem látott semmit. Mikor nagy nehezen végre sikerült elaltatnom, kicsit fellélegeztem. Sajnos nem tartott sokáig, mert mikor a párom hívott telefonon, hogy mi újság a cicussal, rögtön felébredt és jött oda hozzám. Na ekkor kezdődött megint elölről a járkálás. A doki azt mondta, hogy amíg nem tud egyenesen menni, addig se enni, se inni nem szabad adni neki, mert félrenyelhet és akkor tüdőgyulladást kaphat. Erre nagyon figyeltem, hogy ne legyen előtte semmilyen kaja. Estefelé, mikor már úgy láttam, hogy már teljesen tudatánál van és a járása is stabil, akkor adtam neki egy kicsit enni. Evett is, nagyon éhes lehetett, mert előző nap estétől nem ehetett semmit a műtét miatt. Sokat azért nem akartam adni neki, mert féltem, hogy kihányja, de szerencsére utána már nem hányt. Az éjszakától féltem, hogy egész éjjel járkálni fog és nem fogok tudni aludni tőle, de szerencsére, mikor lefeküdtem feltettem őt is az ágyra a párnámra és ott elaludt mellettem. A reggelt azzal kezdte, hogy felugrott az ágyneműtartó tetejére. Fogalmam sincs, hogy tudott oda felugrani, amikor az ágyra is alig tudott még akkor felmászni. Utána azért már nem nagyon csinált ilyeneket, szép lassan rájött, hogy az ugrándozás nem jó neki. Másnap egyébként ahhoz képest meglepően jól volt, a sebe is gyógyulgatott szépen. Mondta is az állatorvos, hogy másnapra jól lesz, de nekem ez a műtét napján azért elég hihetetlen volt. Tegnap kellett visszavinni kontrolra, megtapogatta a doki a sebét, de mindent rendben talált. Pénteken szedik majd ki neki a varratot. A gallért is kezdi megszokni, viszont ő egy tisztaságmániás macsek, a mosakodás szinte pótcselekvés nála, úgyhogy gallér ide, gallér oda, ő így is próbálja mosdatni magát. Van olyan rész, amit elér, a hátsó lába környékén, de amit nem ér el, ott is mossa magát a galléron keresztül. A gallért is állandóan nyalogatja. Egy párszor bele is akadt a foga a gallérba is és a kötélbe is, amivel a fejdísz rá van erősítve. Az a szerencse, hogy itthon voltam és észrevettem, mert még meg is fojthatta volna magát.

Összességében amennyire féltem ettől a műtéttől, azért annyira nem volt vészes. Persze a műtét napján az volt bennem, hogy nem kellett volna ennek kitennem és azt mondtam, hogy soha többet nem szeretnék lány macskát, mert nagyon rossz volt úgy látni. Akkor, abban a pillanatban megbántam, hogy ivartalaníttattuk. Most már viszont, hogy ilyen szépen gyógyul azt mondom, hogy így volt a legjobb, mert az se lenne jobb, ha párzáskor a nyávogását kellene hallgatni, meg összevérezne mindent a lakásban. Na meg ő is csak szenvedne tőle, hogy a négy fal közé van zárva. Most már túl van rajta, ez a lényeg. Viszont nem biztos, hogy én mégegyszer végigcsinálnám. Egyébként macskafüggő, hogy mennyi idő alatt jön helyre, mert hallottam olyat is, hogy van olyan macsek, aki 3 napig is beteg a műtét után. Az a baj, hogy nem nagyon néztem utána, hogy hogyan viselkednek ilyenkor, mert ha jobban fel vagyok készülve, lehet hogy én is könnyebben viseltem volna. Attól féltem, hogy a varratszedésig olyan rossz állapotban lesz, mint a műtét után volt. Az a lényeg, hogy most már jól van, a gallért leszámítva, olyan, mint régen volt. Ma reggel, mikor csörgött az ébresztő a telefonomon, ugyanúgy jött költögetni, mint eddig, mászott bele a fejembe a gallérjával. :)

Első utazás

Múlt hét végén ismét szüleimhez utaztunk, ezúttal majdnem teljes 2 napra, úgyhogy vittük magunkkal Santit is. Nagyon féltem az utazástól, de szerencsére sikeresen átvészelte. Viszont amikor beraktam a macskaszállító boxba, fújt rám, most először. A macskaszállítót az ölembe tettem, úgy utaztunk, amikor nyávogott benyúltam hozzá az ujjaimmal amennyire tudtam és megsimogattam, ilyenkor mindig lenyugodott kicsit. Szegény nem tudta mi van, jobbra balra forgolódott a szállítójában és közben nézte az utat is, hogy hova megyünk. Mikor bekapcsoltuk a kocsiban a magnót, akkor viszont nagyon nyugtalan lett, úgyhogy kénytelenek voltunk kikapcsolni és zene nélkül utazni. Lehet nem jön be neki a rockzene :-)

Mikor megérkeztünk és kiszálltunk a kocsiból, természetesen a kutya odajött üdvözölni minket és megszaglászta, hogy mi van a szállítóban. Santi még sose látott kutyát, de biztos gondolta, hogy nem tud hozzáférni, ezért nem vettem észre, hogy különösebben félt volna tőle. Felvittem rögtön a volt szobámba, gondoltam ott majd ellessz, nem akartam elengedni össze-vissza abban a nagy házban, mert az életben nem találtam volna meg :-) Alig tudtam kivenni a szállítójából, nem akart kijönni, utána is még sokáig meg volt hunyászkodva, nem találta a helyét és reszketett is a félelemtől. Anyuék persze meg akarták volna szeretgetni, de hát nem nagyon hagyta magát. Aztán idővel egyre jobban kezdett éledni, amikor csak én meg a párom voltunk bent a szobában, akkor már oda mert jönni hozzám is, pedig először bebújt az ágy mögé. Lepókhálózta egyébként a szobát, egész nap csak a pókhálót szedegettem le róla, mert mindig bebújt valahová :-) Éjszaka nem aludj, mászkált ide-oda, aztán hajnalban, olyan 4 óra körül odajött hozzám az ágyra, megsimogattam, ő pedig elkezdett dorombolni. Egészen addig, amíg meg nem hallotta, hogy a szomszéd szobában nyílik az ajtó /gondolom apu ment ki a WC-re/, na ekkor uzsgyi, le az ágyról, fedezékbe, utána nem is láttam. :-) Reggel mikor felkeltem mondom megkeresem, hova bújt, meg is találtam a szekrény mellett a sarokban. A szombati nap nyugisan telt, aznap  már evett is egy kicsit, meg ivott is, kezdte megszokni a helyet. Amint a mellékelt képek is mutatják, bebarangolta az egész szobát. :-) Vasárnap már nagyon jól érezte magát, kezdett az otthoniakkal is megbarátkozni, ki is engedtem a szobából, hadd nézzen szét egy kicsit a házban. Már a tesóm szobájába is be mert menni, persze, ha valaki elindult felé, akkor irány vissza a szobámba fedezékbe :-) Az unokaöcsémmel már játszott is egy kicsit, de azért megtartotta a 2 lépés távolságot. :-) Hazafelé megint nagyon nyugtalan volt, elég sokat nyávogott, alig vártam, hogy hazaérjünk, de szerencsére azért kibírta az utazást.

Macskás könyvekben olvastam, hogy a cicák nem szeretnek utazni, ezért, ha lehetséges ne tegyük ki őket ilyesminek. Nos, ezt tapasztaltam, hogy tényleg így van, viszont ha valaki magával szeretné vinni az utazás során házi kedvencét, én azt mondom, vigye nyugodtan, igaz, hogy lesz néhány kellemetlen perce a macskának és a gazdinak is, amíg meg nem szokja az új helyet, de hamar meg fogja szokni. :-)

 

Kukk

 

 Ehetek?

 

 Aranyos vagyok?

 

 WC-znem kell

 

 Tetszik ez a banánfa, otthonra is jó lenne egy ilyen

 

 Megtámadott a plüss oroszlán

 

 Jó innét a kilátás

 

 A TV tetejét sem hagyhattam ki

Egyedül

Múlthét végén hazamentünk anyuékhoz másfél napra, eredetileg Santit is vinni akartuk magunkkal, de végül mégis úgy döntöttünk, hogy ő itthon marad. Sajnáltam szegényt, mert biztos rossz lehetett neki egyedül, de nem tudom hogy bírta volna a 2 órás utazást meg az ismeretlen helyet.

Mikor hazajöttünk a lépcsőházba kihallatszott a nyávogása, gondolom hallotta hogy jövünk, meg amúgyis ismeri már a kaputelefon hangját, tudja, tudja, hogy olyankor jön valaki. Nagyon örült, hogy hazajöttünk, nem tudott betelni velünk, jött mindenhova utánam, játszani akart meg az ölembe jönni.

Aznap éjszaka óránként felébredt és megnézte, hogy ott vagyok-e mellette, persze olyankor engem is felköltött. Aztán mikor megbizonyosodott róla, hogy ott vagyok, aludt tovább.:)

Nem tudom, mit csinálhatott itthon másfél napig enyedül, de szerencsére túl nagy rendetlenséget nem csinált, viszont a füstölőtartót lelökte a TV asztal tetejéről, sajnos el is tört... Nem tudom igazából, hogy ilyenkor  mi lenne a jobb, ha vinnénk magunkkal vagy ha itthon hagyjuk. Azt olvastam, hogy a macskák nem szeretnek utazni és akár még depressziósak is lehetnek egy új hely hatására. Ráadásul Santi fél is az idegenektől, hiába találkozott már anyuékkal többször is, valahogy nem akar megbarátkozni velük. Én azt mondtam, hogy többször nem hagyom magára ilyen hosszú időre, úgyhogy legközelebb szerintem inkább magunkkal fogjuk vinni, aztán majd meglátjuk, hogy reagál a dologra.

A macskatartás költségei

Mielőtt cicát szeretnénk, arra is gondolnunk kell, hogy ezt a kis állatot el is kell tudnunk tartani. Természetesen a macskatartás sincs ingyen, pénzt kell rá áldoznunk. Sokan kérdezték már tőlem, hogy mennyibe kerül havonta egy cica tartása, ezért úgy döntöttem, hogy részletesen leírom.

Ha a cicát lakásban szeretnénk tartani, akkor kicsit többe kerül, mint egy szabadban élő cica esetében, mert sok olyan dolgot meg kell vennünk neki, amit a szabadban élő társai a természetben megtalálnak. Vagyis ez azt jelenti, hogy időnként sajnos nagyobb összeget kell rászánnunk, pl. legelső alkalomkor, hogy mire a cica megérkezik, minden készen álljon, vagy évente az oltásoknál, ami szintén nem olcsó mulatság, valamint szobacica esetében mindenképp ajánlott az ivartalanítás, ami szintén költségeket von maga után. De nézzük sorjában, mire lesz szükségünk és mi mennyibe kerül.

Mit kell vásárolnunk mielőtt a cicát magunkhoz vennénk?

• Macskaalom: én nagyon sokféle almot kipróbáltam már, de a legjobb egyértelműen a szilikás alom, mindenkinek ezt ajánlom. Amíg a hagyományos almokat volt, hogy naponta 2-szer is cserélnem kellett, addig a szilikás almot elég 3 hetente. Igaz, hogy drágább, mint egy normál alom, de behozza az árát, mert jóval kevesebbet kell vennünk belőle, ráadásul hatalmas előnye, hogy magába szívja a nedvességet és megköti a szagokat, tehát nem lesz kellemetlen szag a lakásban. Többféle szilikás alom van forgalomban, ennek ára kb. 1500-2000 Ft/5 liter. Egy 5 literes tasak tartalma pont annyi, amennyi adag egy alomtálba kell. Ha korábban nem használtunk szilikás almot, de szeretnénk áttérni rá, először ajánlott a hagyományos alommal keverni, hogy a cica feltétel nélkül elfogadja.
• Alomtál: erre a célra használhatunk egy megfelelő méretű lavórt is, de én azért mégis a speciális alomtálra voksolok, mert azokat általában pont olyanra gyártják, amilyenre kell, így nincsenek olyan problémák, hogy esetleg túl alacsony és a cica kiszórja belőle az almot, vagy éppen túl magas és amíg kicsi, nem tud belemászni. Vannak úgynevezett macska WC-k is, ami talán valamivel esztétikusabb a lakásban, viszont valamivel drágább. Egy hagyományos alomtál kb. 1500-2000 Ft, a fedett macska WC, 3-4000 Ft körül mozog.
• Alomlapát: természetesen erre a célra megfelelő bármilyen kisebb műanyag lapát is, de vásárolhatunk speciális alomlapátot is, aminek az ára kb. 500-600 Ft.
• Macskatál: szükség lesz 2 tálkára, amiben enni és inni tudunk adni a cicának, ha nem akarunk erre külön költeni, akkor természetesen kinevezhetünk neki egy tányért is, viszont ha mégis úgy döntünk, hogy külön vásárolunk erre a célra, az kb. 400-1000 Ft körül mozog darabja.
• Kaparófa: a cicáknak szükségük van arra, hogy a körmüket élesíteni tudják, ezzel sajnos nem tudunk mit csinálni, erről leszoktatni nem fogjuk tudni őket és a bútoraink láthatják a kárát. Ezért, ha lakásban tartjuk a cicát, mindenképp vásároljunk neki speciális kaparófát, mert így kevesebbet fogja a bútorokat kaparni. Nem mondom azt, hogy teljesen le fog szokni róla, ezt nem garantálom, de biztos, hogy használni fogja. Viszont lényeges, hogy erre már kiskorától kezdve szoktassuk. Vásárolhatunk macskabútort is, rengetegféle macskabútort lehet kapni az üzletekben, de készüljünk fel, hogy  ez nem olcsó mulatság. Másik lehetőség még a házilag készített macskabútor. A kaparófa ára kb. 3000 Ft, a macskabútor 6000-50000 Ft-ig mozog, attól függ milyet vásárolunk.
• Macskasampon: ha fürdetni szeretnénk, akkor ezt is meg kell vásárolnunk, ennek ára 500-1000 Ft.
• Macskafésű: ha hosszú szőrű cicát szeretnénk, ez elengedhetetlen kellék, mert ha nem fésüljük a szőrzetét összetapad és befilcesedik, amiből rengeteg problémák adódhatnak, pl. bőrbetegségek. Ez kb. 500-1000 Ft-ba kerül.
• Szőroldó paszta: a cicák mosakodáskor rengeteg szőrt lenyelnek, amit nem minden esetben tudnak megemészteni, ezért gyakori hányás fordulhat elő, rosszabb esetben, ha a beleiben marad, akár halálhoz is vezethet, ha nem fordulunk időben orvoshoz. Mikor még a szüleimnél laktam volt már olyan cicánk, aki ebben halt meg. A szőroldó paszta a szőr megemésztését segíti elő és általában imádják a macskák. Ennek ára 1500 Ft körül van.
  A macskafű vagy a Whiskas Anti-Hairball jutalomfalat is alkalmas erre, ezek valamivel olcsóbbak.
• Élelem: 1 éves korig lehetőleg speciális kiscicáknak készült junior eledelekkel etessük, mert ezekben megtalálható minden szükséges vitamin, ami a cica fejlődéséhez elengedhetetlen. Amíg nagyon pici, addig inkább alutasakos élelmet vagy konzervet adjunk neki, aztán fokozatosan próbálkozhatunk a szárazzal. Egy cica etetése havonta kb. 3000-5000 Ft-ba kerül. Ezt minden hónapban rá kell áldoznunk.

Milyen más költségek fordulnak elő időnként?

• Oltások: a különböző macskabetegségek elleni védőoltást legelőször 3 hónapos korában kell neki beadatni. Ez nem kötelező, de szerintem ajánlott. Ennek sajnos elég borsos ára van, ha minden ellen beoltatjuk, az durván 7000 Ft-ba kerül. Az első oltást 2 hét múlva meg kell ismételni, abban már a veszettség elleni oltás is benne van /ez sem kötelező, de ajánlott/, viszont így az ára is több, kb. 9000 Ft. Az oltást utána évente ismételni kell.
• Ivartalanítás: szobacicák esetében én mindenképp ajánlanám, hiszen ha cicánk ivaréretté válik és nincs ivartalanítva, meggyűlhet vele a bajunk. Ilyenkor a kandúr cicák általában jelölgetik a területet, a nőstények pedig összevérezhetik a lakást. Ez sem olcsó mulatság, nőstény cicák esetében 10-13ezer Ft körül mozog, kandúroknál gondolom valamivel olcsóbb.

Pozitív változások

Mivel a macska éjszakai állat, ezért általában nappal alszik és éjszaka vadászik. Viszont rávehetjük őket, hogy végigaludják az éjszakát, de ennek az a feltétele, hogy nappal ki kell őket fárasztani.

Sokan vannak azon a véleményen, hogy a macska nem tanítható. Ez nem igaz, nagyon is tanulékonyak, de borszasztó makacs és öntörvényű állatok, ezért ha valamit nincs kedvük megtenni, nem is fogják megtenni azt. Azért rávehetjük őket egy kis alkalmazkodásra. A szobacicák esetében könnyebb dolgunk van, mint a szabadban élő cicáknál. A szobacicák az emberrel való együttélés miatt idővel kénytelenek alkalmazkodni. Megtanulja azt, hogy neki is azt kell csinálni, amit a gazdi, hiszen egy szobacica csak a gazdijától tud példát venni.

Nos, Santi esetében mára többé-kevésbé sikerült elérnem azt, hogy végigaludja az éjszakát. Ha látja azt, hogy megyek és bebújok az ágyba, akkor utána nemsokára ő is megy a fekvőhelyére, ami még mindig a könyvespolc.:-) Reggel 4-5 óra körül jött az ébresztés kezdetekben, de mostanában már nem költ fel, hanem csak odajön hozzám és lefekszik mellém a párnára. Néha észre sem veszem, mikor jött oda, csak azt látom, hogy ott van. Viszont reggel, mikor csörög az ébresztő a telefonomon, onnantól kezdve már nem nagyon hagy tovább aludni.:-) Szinte tudja, hogy az azt jelenti, fel kell kelnem:-)

Persze, időnként még mindig előfordul, hogy felkel hajnalban és nem hajlandó tovább aludni, ilyenkor nem bírok vele, ugrándozik rajtam, bebújik a takaróm alá, harapdálja a kezem, stb. De elmondhatom, hogy ez egyre kevesebbet fordul elő. Szóval pozitív változást tapasztalok az alvási szokásaival kapcsolatban. Remélem azért nem szóltam el magam...:-)

Újra az állatorvosnál

Második alkalommal szintén nehezen viselte kicsit a macskaszállítóban való utazást, próbálgatta kinyitni az ajtaját, csak hát nem tudta. Aztán szerencsére ismét hamar megnyugodott.

Újra megkapta ugyanazt az oltást, amit két héttel ezelőtt plusz még a veszettség ellenit is, biztos, ami biztos. Aztán majd ismét lesz egy találkozása a dokival kb. 2 hónap múlva, ivartalanítás céljából. Szegény, még nem tudja mi vár rá, sajnálom is, de sajnos muszáj. Remélem nem fog neki nagyon fájni utána...

Mint egy gyerek

Nekem az a véleményem, hogy a szobacicák általában másképp viselkednek, mint azok, akik a szabadban élnek, mivel emberekkel vannak egész nap körülvéve, így kezdik átvenni kicsit a szokásaikat, persze macska módjára. Santi sokszor úgy viselkedik, mint egy gyerek, állandóan ölben akarna lenni és borzasztó makacs, ha felveszem az ölembe és le akarom tenni, pedig ő még nem akar lemenni, akkor a karmaival kapaszkodik belém. Mikor vendégek jönnek hozzánk elbújik és csak akkor hajlandó mutatkozni előttük, ha fogom a kezemben vagy simogatom, pont mint egy félős kisgyerek.

Sok érdekes húzása volt már. Pl. az nagyon tetszett, mikor a múltkor inni adtam neki. Mivel a vizet nem issza, ezért felesben szoktam neki tejet adni, vízzel hígítva, de mivel a tejet mi is a hűtőben tároljuk, mint általában mindenki, így előfordul, hogy néha kicsit hideg. Egyszer, mikor letettem elé az innivalót, Santi kicsit beleértette a mellső lábát, gondolom, hogy megvizsgálta a tej hőmérsékletét, de aztán jónak találhatta, mert utána rögtön inni kezdte. :-) Kb. olyan volt a szituáció, mint, amikor valaki beleérteti kicsit az ujját valamibe, aminek meg akarja nézni a hőmérsékletét. 

A csínytevésekről sajnos még mindig nem szokott le. Mikor megkapta az első oltást, az állatorvos azt mondta, hogy lehet hogy kicsit bágyadt lesz. Na ehhez képest, hülyébb volt, mint szokott. Másnap reggel korán kelt és utána nem hagyott aludni, ugrált rajtam, harapott és persze a karmait sem kímélte. Ekkor volt az első alkalom, mikor annyira felhúzott, hogy kizártam az előszobába. Utána nyávogott egy kicsit az ajtó előtt, de mikor látta, hogy nem akarom kinyitni, látszatra belenyugodott, de bosszúból lerámolt mindent az előszobaszekrényről. Mikor meg visszaengedtem a szobába elkezdett dörgölőzni hozzám, hogy "de hát ő szeret engem", én meg persze azt hittem, hogy ezután majd fog hagyni aludni, de tévedtem... :-)

Az állatorvosnál

Mikor Santi 3 hónapos lett elvittük az állatorvoshoz, hogy megkapja az oltást. Az elindulás kissé nehézkes volt, ugyanis nyávogott a macskaszállítóban és ide-oda mászkált benne, de aztán szerencsére megnyugodott és utána már azt utat nézte. Néha benyúltam és megsimogattam, hogy megnyugtassam. Félúton már le is feküdt benne. Mikor megérkeztünk az állatorvoshoz, kis idő múlva kijött az asszisztensnő és feltett pár kérdést, ami kb. így zajlott:

- Neme?

- Nem tudjuk biztosan, de állítólag lány.

- A cica neve?

- Ha lány, akkor Santi, ha fiú, akkor Santiago. :-)

Hát, kb. így indult. Aztán mikor bementünk a rendelőbe, a doki elmondta, hogy milyen betegségeket lehet a cipő talpával hazavinni, vagyis mik ellen javasolt a cica beoltása. Sajnos nem tudtam megjegyezni mindegyiket, de a macskanátha az megmaradt, viszont felsorolt még vagy 4 betegséget.

Santi általában félni szokott az idegenektől, sőt egyenesen menekül előlük, de az állatorvosnál szerencsére nem akart menekülni, csak meg volt szeppenve. Ki sem akart jönni a macskaszállítóból, úgy kellett kiszedni. Aztán megkapta az oltást és amint mehetett vissza a szállítóba, rögtön vissza is ment.:-) A doki mondta, hogy 2 hét múlva meg kel ismételni az oltást, vagyis ezen a héten csütörtökön kellett volna visszavinnünk, de sajnos nem jött össze, ezért elhalasztottunk, talán holnap vagy holnapután már sikerülni fog.

Játékok

Mint általában a kismacskák, természetesen Santi is imád játszani. Nagyon sok játékot csináltam már neki, sőt még a boltban is vettem játék egereket, de ő mégis a tiltott dolgokat szereti a legjobban. Pl. imádja a ruhákat pofozgatni miután felraktam a szárítóra, vagy az ágytakarót tépkedni, amitől a hajam szála az égnek áll, épp úgy, mint attól, amikor a függönyre mászik fel, bár ez utóbbiról úgy veszem észre, szerencsére leszokófélben van. A zoknikat is nagyon szereti hurcolni a szájában ide-oda, volt amikor a konyhában találtam meg. A fürdőben van egy szivacs, amivel a kajás edényét szoktam kimosni, azt is imádja hurcolni, valamelyik reggel az ágyamban találtam meg. A játékegereket rendszerint mindig eldugja valahova, takarítás közben szoktak előkerülni. Van egy pingponglabdája is, de azt sem tudnám megmondani hol van, időnként megtalálja és azt gurítja ide-oda.

Van egy nagyon rossz természete, mégpedig az, hogy hajlamos mindent játéknak nézni. A számítógépasztalról szereti elcsórni a cuccokat, ha nem figyelek oda, akkor utána aztán kereshetem:-) Pl. a pendrive-omnak a rózsaszín plüssgömbje nagyon tetszik neki, számtalanszor próbálta már ellopni.

Egyébként a számítógépasztal a kedvence, főleg, amikor gépezek. Mostanában a nyomtatómat szokta birtokba venni és azon alszik, vagy amikor a gépnél eszek, arra mászik fel és onnan néz. Azt már megtanulta, hogy nem kéreget a kajámból, de hát azért mégiscsak macska és borzasztóan szeretné tudni mit eszek, ezért az az új módszere, hogy minél közelebb húzódik a tányéromhoz, aztán araszolgat előre, egészen addig, amíg le nem tessékelem az asztalról.

Pechemre a számítógépem bekapcsoló gombja nem az elején van, mint a legtöbb gépnek, hanem a tetején, aminek az a hátránya, hogy ha ráugrik, kikapcsolja a gépemet. Ezt már eljátszotta velem párszor, egyszer pont akkor, mikor az online römin játszottam pénzben, hát borzasztóan örültem neki, mindig a legjobbkor tud időzíteni:-) De a scanneremet is beindította már jó párszor és a fülhallgatómnak a zsinórját is imádja piszkálni, arról nem is beszélve, hogy a gép mögött meg takarít, nem tudom miért, de kiváltképp szeret játszani a zsinórok között, az egereit sokszor odaviszi.

Alvás

A mai napig nem talált még egy olyan alvóhelyet magának, ami tökéletesen megfelelne neki, ugyanis időnként változtatja. Az első napokban a párna és az ágy fejtámlája közötti kis mélyedésben aludt, a fejünk fölött. Aztán megtetszett neki, hogy lelóg az ágyról a pléd és rájött, hogy amögé elbújhat, úgyhogy onnantól kezdve ott aludt. Pár nap múlva ismét új helyet keresett, ezúttal az egyik fotel tetszett meg neki, de pár hét múlva ezt is megunta. Ezután az egyik könyvespolcot választotta ki magának, ahol a könyvek fektetve voltak és annak a tetejére feküdt. Éppen csak hogy elfért ott. Persze hamar ki is nőtte, ezért új helyet keresett egy magasabban lévő könyvespolcon. Jelenleg ez a favorit nála, de csak hajnalig alszik ott, 4-5 óra körül felkel és odafekszik mellém a párnára. Én meg mindig félek, hogy nehogy ráfeküdjek. Volt már rá példa, persze csak a fejemet tettem rá egy kicsit, de olyankor nem hogy odébb menne, hanem csak szól az ő macskanyelvén, hogy ne feküdjek rá.:-) Sokszor olyan hangtalanul fekszik le mellém, hogy nem is tudom, hogy ott van. Előfordul, hogy felemelem a fejemet és végigpásztázok a szememmel a szobán, Santit keresve, majd mikor sehol nem látom, elfordítom a fejemet és látom, hogy ott fekszik mellettem. Ilyenkor kb. olyan fejjel néz rám, hogy "mi van???". :-)
Jobb szeretném, ha a macskabútort használná alvásra, de valamiért az éjszakára nem felel meg neki.

Ha már az alvásnál tartunk, kedvenc szórakozása engem lassítani az ágyazásban. Imád ugrándozni az ágyon ágyazás közben, alábújni a pléd vagy a takaró alá, az én bosszúságomra.

Macskabútor

Hogy legyen neki egy normális fekhelye és legyen egy hely, ahol játszani is tud és ami csak az övé, apuval csináltattam neki egy macskabútort.

Először nem nagyon akart belemenni, de hamar rájött, hogy milyen jó kis hely ez. Utána sokáig a legfelső ülőkén aludt, de csak napközben. A ház részében imád játszani, mindig oda bújik be és onnét kukucskál ki játék közben.

Az aljára eredetileg egy nyugágy is volt tervezve, de nem tudom, hogy mennyire tetszene neki, mivel a magasabb helyeket jobban szereti, de ha lesz kedvem lehet, hogy megcsinálom, hátha elnyeri majd a tetszését.

Macskafű - hiánycikk?

A macskák, mikor tisztálkodnak, rengeteg szőrt nyelnek le. Ebből akár problémák is lehetnek, ha nem tudja a cica megemészteni, ezért szükség van valamire, ami ezt elősegíti. Több módszer is van: macskafű, szőroldó paszta vagy a Whiskas gyárt egy speciális szőroldó jutalomfalatot.

Bármennyire is hihetetlen, de az egész városban nem találtam macskafüvet. Néztem a Tescoban, nem volt, kérdeztem állateledel boltban, azt mondta az eladó, hogy hiánycikk. Így helyette szőroldó jutalomfalatot kapott, amiből naponta 5-10 db-ot kell adni. Aztán később szőroldó pasztát is vettem neki, amit imád. :-) Ebből naponta kb. 4-5 cm-nyi adagot kell adni a cicának. Én úgy szoktam, hogy egyik nap a jutalomfalatot, másik nap a pasztát adom.

Azok az átkozott bolhák

Mint a legtöbb macskát, sajnos Santit is megszállták a bolhák. Először arra lettem figyelmes, hogy sokat vakaródzik, majd később mindenhol, ahol feküdt megjelentek kis fekete pöttyök, amik mint utólag megtudtam, bolhaürülékek voltak. Először még azt hittük, hogy nem bolha, párom kérdezte, láttad a bolhát? nem? akkor nem bolhás, ennyi. :-) De a pici fekete pöttyök egyre sűrűbben fordultak elő és egyre több volt belőlük. Ekkor már elhittük, hogy bolha. Besétáltam egy állateledel boltba, hogy vegyek neki bolhairtó nyakörvet. Az eladót direkt megkérdeztem, hogy 1 hónapos macskára is rá lehet-e tenni, mire a válasz az volt, hogy persze. Itthon olvasom a tájékoztatót a hátulján: "ne használja 6 hónaposnál fiatalabb macskán". Még jó, hogy megkérdeztem a boltban. :-) Természetesen nem mertük rátenni. A bolhák pedig egyre szaporodtak, már az ágyban is találtunk, a bokánk pedig tele volt viszkető bolhacsípéssel. Mikor a tesómék látogatóba jöttek hozzánk és megjegyeztem, hogy sajnos a macska bolhás, tesóm nem mert leülni. :-)

Muszáj volt valami megoldást találnunk. Párom rendelt a netről kölyökmacskáknak való bolhairtó olajat, amit a feje búbjától a farkáig kellett ráönteni egy csíkban. Viszont ez sem használt, sőt, ahelyett hogy meggátolta volna valamennyire a szaporodást, egyre több és több lett benne. Szóval, egy a lényeg, az állatkereskedőknél vásárolt bolhairtó olajat nem ajánlom senkinek! Borsos ára van, de nem használ! Létezik állatpatikában vásárolt hasonló készítmény, mint később megtudtuk az állatorvostól, az viszont állítólag jó.

Kb. 2 és fél hónapos lehetett a macska, mikor az olaj sikertelensége után úgy döntöttünk rátesszük az állateledel boltban vásárolt nyakörvet. Sok helyen lehet olvasni, hogy ezek a bolhairtó nyakörvek nem érnek semmit. Pedig Santi esetében használt! Már aznap rengeteg döglött bolhát találtunk, ahol a macska megfordult. Aztán napról napra kevesebb jött ki belőle és a kis fekete pöttyök is egyre ritkultak. A lakásban végeztem egy alapos porszívózást, így elmondhatom, hogy kb. 2 hét alatt sikerül a macskát is és a lakást is bolhátlanítani. :-)

Az első fürdetés

Egy júliusi forró napon úgy döntöttünk, hogy megfürdetjük. A párom bement a fürdőszobába a macskával, letette a lavórt a földre és beletette a macskát. Santi vidáman üldögélve várakozott a lavórban. Ez a kép fogadott, mikor bementem a fürdőbe, mintha tudta volna, hogy mi készül és mintha már várta volna. De természetesen nem így történt. Először nem nagyon tudta hova tenni a dolgot, de a vártnál jobban fogadta. Nem akart elszaladni mikor bevizeztem, még akkor sem, mikor besamponoztam, viszont mikor már mosni akartam le róla a sampont a zuhanyrózsával, akkor már menekülőre akarta fogni a dolgot. Aztán nagy nehezen sikerült lemosnom róla, utána becsavartam egy törölközőbe, majd egy napos helyre invitáltam, hogy hamar megszáradjon. Ő persze próbálta lenyalogatni magáról a vizet, egészen addig mosakodott, amíg meg nem száradt.:-)

Aznap nem igazán akart velem "szóba állni" a fürdés után, de aztán másnapra megbékélt. :-)

Az első nagy ijedtség

Mikor hazahoztuk a cicát nagyon meg volt szeppenve. Első pár napban rengeteget nyávogott, gondolom kereste az anyját és a testvéreit. Nem lehetett magára hagyni, mert rögtön elkezdett nyávogni, de reméltem, hogy ez idővel változni fog.

Egy hete volt nálunk a cica, amikor az első ijedtség történt. Aznap nagyon punnyadt volt, nem akart enni, csak a boltban vásárolt speciális macskatejet itta egész nap. Én nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget, gondoltam, nem éhes. Egyszer csak elkezdett kegyetlenül nyávogni. ekkor tudtam, hogy baj van. Gyorsan kivittem az előszobába, miután letettem a földre kis idő sem telt bele és kiadta magából ami benne volt, majd kétszer-háromszor meglátogatta a toalettjét is. Nagyon megijedtem, mert azt hittem valami komoly baja van. Elkezdtem böngészni az interneten, hogy mi okozhatja a hányást és a hasmenést a cicáknál. Jobbnál jobb betegségek lehetséges tüneteiként írták. Még anyut is felhívtam telefonon, mivel ő annyi macskát felnevelt már, hátha tudja mi lehet a baja. De persze az volt a válasz, hogy ő nem állatorvos.:-)

Arra gondoltam várok vele, hátha csak egy múló gyomorrontás és ha másnapra sem javul az állapota, akkor elviszem állatorvoshoz. De hál'istennek másnap reggelre már kutya baja se volt, evett is, ivott is rendesen. Valószínű egy kicsit telezabálta magát és megrontotta a gyomrát, ugyanis mikor elfogyott a kajája, rögtön utántöltöttem neki, mondván ne éhezzen. Na ekkor megtanultam, hogy ez az, amit nem szabad. Minden etetésnél csak annyi ételt kell neki adni, amennyit egyszerre megeszik.

A névválasztás

Sokat gondolkoztam, hogy milyen nevet adjak neki. Mivel nagyon tetszett egy spanyol név, a Santiago, ezért úgy döntöttem, így fogják hívni a cicát. Mindenképp fiú névben gondolkodtam, ugyanis mikor szüleimnél laktam általában csak fiú macskánk volt és én is azt szerettem volna elsősorban. Mikor rákérdeztem az előző tulajdonosnál a cica nemére, örömmel nyugtáztam, hogy fiú. Ezért hát Santiago lett a neve.

Én igazából nem értek hozzá, hogy kell megnézni, ezért nem is foglalkoztam vele, elhittem, hogy fiú. Igen ám, csakhogy szüleim látogatásakor apu, aki nagyjából ért hozzá, megállapította, hogy a macska nőstény. Ekkor már több, mint 2 hónapos volt és addigra már a nevét is megszokta, ezért egyszerűen csak lerövidítettem Santira. Az úgy kevésbé fiús.:-)

Igazából nem mondhatnám, hogy csalódott vagyok, mert így szeretem őt, ahogy van, ha lány, akkor lány, ha fiú, akkor fiú.:-)

A kis jövevény

Régóta szerettem volna egy szobacicát, ezért elkezdtem keresgélni az interneten, míg végül rátaláltam egy hirdetésre, ahol nemrég született kiscicákat kínáltak. Azonnal felvettem a kapcsolatot a hirdetővel, aki hamar válaszolt is nekem. Két fehér és egy hamvas szürke cica közül lehetett választani. Amint megláttam a képet, a szürke cica rögtön elnyerte a tetszésemet. Ránéztem és tudtam: ő kell nekem! Éppen költözés előtt álltunk, ezért csak egy hónap múlva tudtam elhozni a cicát, mondjuk hamarább szerintem nem is nagyon lehetett volna. Így került hozzám ő, 1 hónaposan.